Kedves Olvasó!
Egyre több helyen látni hóvirágokat a kertekben, ahogy Happy-vel megyünk sétálni. A cinkék teljesen fellelkesedtek, annyira énekelnek mindenfelé a környéken. Napnyugtakor a rigók is rákezdik est köszöntő éneküket, amit most újra élvezettel hallgatok, sajnos a télen nem volt szerencsénk hallani.
És nem feledkezhetem meg házrajáró, jobban mondva tálra járó macskánkról sem, Riciről, aki most annyit udvarol, hogy csak késő este ér rá a táplálkozásra.
Megtelik élettel a környék! (Amire most nagy szükségünk is van, mert a nővérem, szegény Gebü annyira bekapta az influenzát, hogy ráment a tüdejére. Nagyon lassan gyógyul, minden nap egy harc. Szóval az időm nagyrészét most betegápolással töltöm és a háztartás és Happy is teljesen rám van utalva.)
A természet újra születik és ennek az energiáit egyre jobban érezni. Én is napról-napra lelkesebb vagyok. (Remélem a munkám eredményét hamarosan élvezhetem is, már nagyon szeretném!)
Ránk férne a szerencse!
Image sources: Pernilla Hed /
JOHNÉR
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése