Szerencsére a hétvégén csodás időnk volt, úgyhogy Happyvel felvettük a nyúlcipőt és nagyokat sétáltunk a környéken. (És sétáltunk és sétáltunk... Happy egyszerűen nem tudott betelni vele. Imád a napon szundikálni!)
Nélkülözhetetlen társam, a metszőollóm is velünk tartott. Nem tudtam visszatartani, annyit akart metszeni, hogy hagytam. Cserébe megajándékozta az otthonunkat a csodás tavaszi hangulattal. Mindenfelé kerülhettek virágzó ágak, szóval bármerre is megyek a lakásban, minden helységben van gyönyörködni való.
A nappaliban most raktam fel új polcokat, még az elrendezgetések rajta folyamatban vannak (majd erről később), de nem bírhattam, hogy virág nélküliek legyenek.
 |
| Egy kis aranyeső, helyesebben aranyvessző (Forsythia) |
 |
| Vágtam díszalma ágakat is és egy mandulafáról is gyűjtöttem néhány ágacskát. Valami mennyei az illata! |
Az előszoba asztalkán is fogad egy vidám csokor, olyan jó így hazajönni!
Az étkező ablakba mandulaágak kerültek, bódító az illatuk!
Végre most már érdemes kiülni az erkélyre egy kis napozgatásra, nyitva hagyhatom az erkélyajtót is, hadd jöjjön be a friss levegő. Így nem hagyhattam ki, hogy pont itt ne legyen semmi virágzó!
 |
| A szobából is ezt látom... |
 |
| ... úgyhogy duplán jó. |
Hát így élvezem a tavaszt! Ez ám a gazdagság!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése