Vége van az ősznek

Kedves Olvasó!

A környékünkön mindenfelé dolgozó lombseprűk hangját hallani, a kertekben és az utcákon szorgalmasan zsákolják már a lehullott faleveleket. Hamarosan az ablakunk előtt álló hatalmas hársfa is végleg megszabadul a lombkoronájától, és ez azt jelenti, hogy vége van az ősznek.
 Ezennel a lelkemben elbúcsúztatom ezt a színpompás évszakot.

Tegnap ellenőriztem át az első préselt levél kincseimet, a legszebben sikerülteket félreteszem. Arra gondoltam, hogy jövőre is készítek levélpréselést, hiszen biztos te is észrevetted, de minden évben más az ősz, más színűek a levelek.

Remélem jövőre is lesz szerencsénk megélni ezt a csodás évszakot, önnön szépségében.

Most már minden figyelmemet a tél várásra fordítom, bevallom ez az egyik kedvenc évszakom (igaz, négy kedvenc évszakom van) és nem csak azért, mert téli születésű vagyok. De ha megjelennek a reggeli zúzmarák vagy lehull a hó, minden mintha egy mesevilággá változna át! Csodás! Ahogy figyeled a természet ezen csodáit, nem számít, hogy egy túlfűtött egójú embervilágban kell élned, kiléphetsz belőle, mert igazából ez számít, ez az élet, hogy érzed a bőrödön a hideget, hogy gyönyörködsz a hópelyhekben, hogy jégcsapokon zenélsz, hogy hóangyalt rajzolsz a hóba, hogy kifáradva egy jó séta után hazamész és iszol egy kis forralt bort és melegedsz a tűz mellett. 

Szerintem ez az élet! 

Nekem Ez az Élet!